Event report

Európa Tanács Miniszteri Bizottságának magyar elnöksége alkalmából 2021. szeptember 28-án hibrid formátumban került megrendezésre Expert Panel Discussion on Interreligious Dialogue c. konferencia. A rendezvényt Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkár elnökölte és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Daniel Höltgen, az Európa Tanács antiszemita, muszlimellenes gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépésért felelős különleges képviselője nyitotta meg. A magyar elnökség által szervezett konferencián részt vett Angaelos, londoni kopt ortodox érsek, Ewelina U. Ochab emberi jogi szakértő, valamint online csatlakozott Jeff King, az International Christian Concern (ICC) elnöke, Abid Shamdeen, a Nadia’s Initiative 1 civil szervezet ügyvezető igazgatója és Dr. Nazila Ghanea, az Oxfordi Egyetem nemzetközi emberi jogi docense. A konferencia rávilágított a vallások közötti párbeszéd fontosságára a konfliktuszónákban, a vallási alapú diszkrimináció és bűncselekmények megelőzése érdekében. Az esemény egyúttal jó alkalmat teremtett a Hungary Helps program eredményeinek bemutatására, valamint Magyarország keresztényüldözéssel és antiszemitizmussal kapcsolatos politikájának ismertetésére. A rendezvényt Azbej Tristan köszöntőbeszédében röviden bemutatta a Hungary Helps programot, valamint az eddig elért eredményeket. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének a Közel -Keleten a keresztények elleni erőszakról szóló ajánlásával összhangban alapvető fontosságú humanitárius segítségnyújtás a hazájukban vallásuk miatt üldözött közösségek számára. A magyar kormány erre a célra hozta létre a Hungary Helps programot. Rehabilitációs programok ki lettek terjesztve a bangladesi rohingja muszlimokra, az iraki jazidikre és a jemeni zsidó közösségekre is. A támogatással létrehozott kórházak, iskolák és óvodák minden vallású ember számára nyitottak, így hozzájárulnak a vallásközi párbeszédhez is. 2010-ben Magyarország zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal és a vallási közösségekkel szembeni ellenségeskedés minden más formája ellen. A mai Magyarországon Közép-Európa legnagyobb zsidó közösségének tagjai biztonságban és békében élik mindennapjaikat és elfogadják hagyományaikat. A vallási kisebbségek mellett Magyarország felelősséget vállal a többségi vallási közösségek értékeiért és hagyományaiért is. Az államtitkár elmondta, hogy a Hungary Helps Program 2021-re mintegy negyedmillió embernek nyújtott segítséget, azok számára, akik keresztény vagy más vallási kisebbségekhez tartoznak, annak érdekében, hogy hazájukban maradhassanak, vagy visszatérhessenek. Fontos prioritás, hogy a válságövezetekben élőknek nyújtott támogatás valóban minden ember javát szolgálja. A hatékonyabb segítségnyújtás érdekében a vallási vezetőkkel folyamatos az egyeztetés és a kapcsolattartás. Szijjártó Péter külügyminiszter nyitóbeszédében hangsúlyozta az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának magyar elnöksége kiemelt figyelmet szentel a válságban lévő európai értékek védelmének, így különösen a családok, a nemzeti kisebbségek és a vallás védelmének. Kiemelte, hogy a Hungary Helps program keretében immáron 250 000 embernek nyújtottunk segítséget, közel 60 millió euró anyagi támogatással. A Hungary Helps program segítséget nyújt abban, hogy a hátrányos helyzetben lévő vallási kisebbségeknek ne kelljen elhagynia az eredeti lakhelyét, ahol már a közösség már több évtizede vagy évszázada él. Ezen tevékenységünkkel a terroristák azon célját akadályozzuk meg, hogy a vallási kisebbségben lévő keresztényeket elüldözzék a régióból. Ennek érdekében a program segítséget nyújt lakóházak, templomok, kórházak újjáépítésében. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a kereszténység a világ legüldözöttebb vallási csoportja, 340 millió keresztény él olyan területeken, ahol üldöztetésnek vannak kitéve, és hátrányos megkülönböztetéstől szenved. Tavaly több mint 4700 keresztényt öltek meg hitük miatt, több mint 4 000 templomot és vallási épületet ért támadás és több mint 4 400 keresztényt tartóztattak le a tavalyi évben megfelelő jogi eljárás nélkül. A keresztény közösségek védelme mellett felhívta a figyelmet a modernkori antiszemitizmus veszélyeire, különösen az elmúlt hónapok nyugat-európai tüntetésein skandált szólamokra, izraeli zászlóégetésekre. Köszöntőbeszédét követően Szijjártó Péter aláírta a konferencia „Together for the Right to Freedom of Religion or Belief and Human Dignity” c. zárónyilatkozatát A Miniszter úr beszéde után köszöntőt mondott Daniel Höltgen, az Európa Tanács antiszemita, muszlimellenes gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépésért felelős különleges képviselője, aki hangsúlyozta az Európa Tanács alapértékeit, felhívta a figyelmet arra, hogy a gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság az Emberi Jogok Európai Egyezményének 9. cikkében is rögzítésre került, ahogyan az Egyezmény 14. cikke, a diszkrimináció tilalma kiterjed a vallási alapú diszkrimináció tilalmára is. Daniel Höltgen megerősítette, hogy mandátuma nem csupán az antiszemitizmus és a muszlim ellenesség elleni küzdelemre korlátozódik, hanem minden más vallást érintő diszkriminációra is vonatozik, köztük a keresztényekre is. A különleges képviselő munkája során a keresztényeket érintő kérdésekben a Szentszékkel (különösen a strasbourgi állandó képviseletével) szorosan együttműködik. Abid Shamdeen, a Nadia’s Initiative civil szervezet ügyvezető igazgatója előadásában bemutatta az Irakban élő jeziditák (yazidi) helyzetét. 2014-ben az Iszlám Állam hatalomra kerülésével, Szindzsár körzetében támadás sorozatot hajtottak végre különböző vallási kisebbségek ellen. Az etnikai tisztogatás következményeként több ezer jezidita férfit megöltek, valamint 6000 jezidita nő és gyermek esett fogságba. A nőket szexuálisan bántalmazták, valamint a gyerekeket az Iszlám Állam katonai célokra kezdte el kiképezni. A Szindzsár régióban élő lakosság rendkívül sokszínű, különböző vallású embereknek ad otthont évszázadok óta. A nemzetközi összefogás célja, hogy az Iszlám Állam uralma alatt lerombolt infrastruktúrát, kórházakat, iskolákat és lakóházakat újjáépítsék. A helyreállítási folyamatban a külföldi támogatók, köztük az Európai Unió mellett, a helyi közösségek is aktívan részt vesznek, annak érdekében, hogy a támogatások valóban a segítségre szoruló emberek számára jussanak el. A 2014-es Szindzsári mészárlást követően a jezidita menekülteket Törökországban vallási alapon továbbra is üldözték, a török politika nem támogatta a közösség befogadását. Ellenben, számos zsidó közösség valamint, több keresztény állam is aktívan támogatja a közösséget, annak érdekében, hogy a Szindzsár régióban évszázadok óta élő különböző vallási közösségek újra visszatérhessenek. Dr. Nazila Ghanea, az Oxfordi Egyetem nemzetközi emberi jogi docense előadásában hangsúlyozta a gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság része az alapvető emberi jogoknak. Az államnakkötelességei származnak az emberi jogok biztosításából, kötelessége, hogy a vallási közösségekkel szembeni erőszakot és diszkriminációt megakadályozza. Ennek eléréséhez a vallásközi párbeszéd részvevőinek is ki kell állni minden közösség vallási szabadságáért. Angaelos, londoni kopt ortodox érsek, megköszönte Azbej Tristán államtitkár évek óta tartó munkáját, valamint, hogy a vallásközi párbeszéd a magyar elnökség prioritásai között szerepel. Beszédében hangsúlyozta a vallásközi párbeszéd fontosságát, a különböző vallási vezetők, politikusok és nemzetközi szervezetek között. Megítélése szerint nem elég csupán a nehézségekről beszélni, ideje tenni azokért a veszélyben lévő közösségekért, akinek nincs lehetőségük kiállni saját magukért. Az érsek hozzátette, hogy az elmúlt években a nemzetközi közösség tolerancia szintje jelentősen lecsökkent, az a szemlélet alakult ki, ha egy konfliktus vagy veszélyhelyzet földrajzilag távol van tőlünk és nincs negatív hatással a mindennapi életünkre, akkor nem veszünk róla tudomást. Ezért a nemzetközi közösségnek, vallási és világi vezetőknek is egy újfajta együttműködést és politikai irányelvet kell kialakítani. Jeff King, az International Christian Concern (ICC) elnöke előadásában megosztotta, hogy egy indonéziai útja során tapasztalt keresztényüldözés után döntötte el, hogy kiemelten fog foglalkozni a keresztényüldözéssel. Előadásában kifejtette, hogy a vallási alapú üldözésnek széles spektruma van, kezdve a munkahelyi diszkriminációtól, a szóbeli és fizikai bántalmazásokon át a lakóházak és templomok lerombolásáig. Az Amerikai Egyesült Államok kormánya kiemelten támogatja a vallásszabadságot, köztük az ICC munkáját is. A szervezetnek 50 alkalmazottja van a világ minden részén, akiknek a feladata a gyors hírszerzés és a korai figyelmeztető jelek felismerése az atrocitások, bűncselekmények megakadályozása érdekében. Ennek a kapcsolati hálónak köszönhetően, Afganisztából már a tálib hatalomátvétel előtt ki tudtak menekíteni olyan embereket, akiknél megalapozott volt a gyanú, hogy a vallásuk miatt bánatlmazásnak lesznek kitéve. Jeff King hozzátette, hogy a kormányoknak kötelességük lenne a vallásszabadságot támogatni és segítséget nyújtani az áldozatoknak pl. különleges típusú vízum bevezetésével a sürgős esetekre, valamint a többi állammal való kapcsolattartás és tapasztalatcsere eszközeivel. Ewelina U. Ochab, emberi jogi szakértő, a Coalition for Genocide Response társalapítója előadásában felhívta a figyelmet a konfliktuszónákban az egyre gyakoribb atrocitásokra, amelyek vallási indíttatásból következnek be. Ahhoz, hogy a vallási kisebbségek elleni támadásokat megakadályozzuk, szükség van egy hatékony nemzetközi vallásközi párbeszéd kialakítására, valamint a vallási közösségek közötti bizalom növelésére. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése volt az első nemzetközi intézmény, amely a vallási alapú atrocitás bűncselekményeket genocídiumnak fogadta el. A közelmúltban számos vallási alapú atrocitás bűncselekmény történt, amelyet különböző etnikai csoportok szenvedtek el a vallásuk miatt. Például az iraki jezidita közösség, a bangladesi rohingják, a kínai ujgurok, valamint a nigériai keresztény közösségek. A vallási alapú atrocitás bűncselekmények továbbra is folyamatban vannak, Afganisztánban a tálib hatalomátvétellel, számos vallási kisebbség került veszélybe, köztük sok keresztény közösség is. A vallási közösségek elleni atrocitások megelőzése kulcsfontosságú, ezek a bűncselekmények korai figyelmeztető jelei lehetnek egy esetleges népirtásnak. Az államoknak időben kell értesülni a népirtás komoly kockázatairól, valamint gyorsan kell reagálnia annak érdekében, hogy megakadályozza a katasztrófát. Ellenben az államok nem rendelkeznek olyan hazai monitoring mechanizmussal, amely alkalmas a korai stádiumú jelek és a vallási alapú atrocitás bűncselekmények nyomon követésére és elemzésére. 2020-ban az Egyesült Királyságban kiadták Az Emberiességi Nyilatkozat a hit –és vallási vezetők által c. dokumentumot (Declaration of humanity by leaders of faith and leaders of belief), amelyben a hit- és vallási vezetők felszólítanak arra, hogy a konfliktuszónákban megakadályozzák a szexuális erőszakot, valamint elítélik a túlélők, köztük a szexuális erőszakból született gyermekek megbélyegzését. A Nyilatkozat világszerte jelentős támogatást kapott hit- és hitvezérektől, közösségi vezetőktől és hit-alapú szervezetektől számos országban, beleértve Irakot, Koszovót, Srí Lankát, Sierra Leonét és a Vatikánt. A kezdeményezés bárki számára nyitott a csatlakozásra. A konferencia befejeztével, a részvevők közösen meglátogatták a Magyar Nemzeti Múzeum Kereszt-tűzben c. kiállítását, ahol Azbej Tristan államtitkár Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelenlétében egy rövid tárlatvezetést tartott a konferencia résztvevőinek, valamint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés magyar delegációjának.