Migration
#TheFutureIsYours Managing migration through a predictable, balanced and reliable system
Warning: Automatic translations may not be 100% accurate.
Show automatically-translated text
Migráció: esély, vagy veszély?
17/03/2022 10:40
0 comments
Event report available
A 2015-ös migrációs- és menekültválság óta a bevándorlás kérdése a politikai és szakmai viták középpontjában áll Európában. A Migrációkutató Intézet által szervezett kerekasztal-beszélgetésen a következő kérdéseket járjuk körül Kováts András, a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója és Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója részvételével: Milyen különbség és összefüggés látható a reguláris és irreguláris migrációs folyamatok között? Milyen mértékben tudnak hatni a bevándorlásra a nemzeti és európai szintű politikai döntések és stratégiák? Nyitnak vagy zárnak-e egyes európai országok? Mit üzennek nekünk a számok, és mennyire hihetünk nekik? Illetve, hol és mikor működik az integráció és mikor jár kudarccal? Résztvevők: Kováts András, igazgató, Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület; Marsai Viktor, kutatási igazgató, Migrációkutató Intézet; Gönczi Róbert, MKI - MCC Műhelytag, moderátor.
MCC Scruton
Tas vezér utca 3-7, 1113 Budapest, Hungary
Tas vezér utca 3-7, 1113 Budapest, Hungary
Event report
A kerekasztal-beszélgetés alatt négy fő kérdéskört jártak körbe a résztvevők. Egyrészt szó esett arról, hogy mi a különbség a Magyarország déli határáról, illetve a magyar-ukrán határról érkező személyek státusza között. Kováts András kiemelte, hogy míg a most Ukrajnából érkezők számára Magyarország az első biztonságos ország, addig a déli határon érkezők esetében ez az állítás nem áll fenn. Emellett míg a most, keletről érkezők mind etnikailag, mind kulturálisán közelebb állnak Európához, addig a déli határról érkezők egy teljesen más vallási, kulturális és etnikai környezetből lépnének át Európába. Marsai Viktor ehhez hozzátette, hogy érdemes megfigyelni a Magyarországra érkezők személyi összetételét egyaránt: míg délről jórészt fiatal férfiak, addig Ukrajnából főként nők és gyermekek érkeztek és érkeznek. Második témaként az érkezők integrációja került a fókuszba. A résztvevők a kérdést illetően kiemelték, hogy az Európai Unió rendkívül egységesen, és egy hangként lépett fel, az azonban kérdéses, hogy stratégiailag hosszútávon hogyan tudja majd kezelni a területére érkezőket. Emellett érdekes azt vizsgálni, hogy az orosz-ukrán háború, mint téma, meddig tudja majd uralni a nemzetközi közbeszédet, meddig lesz az „érdekes”. Kováts András hozzátette, hogy a befogadó társadalmak egy ilyen válsághelyzetben rövidtávon mindig nagyon pozitívan reagálnak, ám később ez teljesen átfordulhat. A magyar állam az elmúlt három hétben mutatott teljesítményét egyaránt értékelte a két szakértő. Marsai Viktor az állam számos tevékenységét ismerte el, mint az Ukrajnában élő harmadik országbeli állampolgárok repatriálásában való segítségnyújtás, vagy a központosított segélyfelajánlások. Kováts András ugyanakkor hozzátette, hogy a 2015-ös válság keretében kialakult új, az állam retorikája által létrehozott közbeszéd nagyban hátráltatta a szakmát és sok szakembert tántorított el a pályától, így a humán erőforráshiány a mostani válságra negatívan hathat, visszaüthet. Utolsó fontos témakörként a COVID-19 járvány hatásait járták körbe a szakértők. A statisztikák azt mutatják, hogy 2021 óta kezdek el újra emelkedni a számok a migrációt illetően, ezt egyrészt lehet magyarázni a járványhelyzet változásával, illetve azzal, hogy a járvány okozta gazdasági hatások most érik el a kibocsátó országok polgárait. A két szakértő egyetértett abban, hogy míg a migráció eddig elsősorban egy „keresletvezérelt” jelenség volt, vagyis nagyban függött a migráció attól, hogy a befogadó ország milyen politikát folytat, és mennyire megnyerő az az elvándorlók számára. Mára azonban ez egyre kevésbé jelenik meg, és egyes kibocsátó országokban már most jelen vannak olyan hálózatok, amik igyekeznek segíteni az embereknek abban, hogy hagyják el származási országaikat.Related Ideas
Fogalmak tisztázása a Genfi Konvencióban
Asylum shopping jelenség elleni fellépés
Biztonságos harmadik ország fogalma az EU értelmezésében
16
March
16:00 - 17:00
Number of participants
20
Reference: cofe-MEET-2022-03-148996
Version number 3 (of 3) see other versions
Share:
Share link:
Please paste this code in your page:
<script src="https://futureu.europa.eu/processes/Migration/f/35/meetings/148996/embed.js"></script>
<noscript><iframe src="https://futureu.europa.eu/processes/Migration/f/35/meetings/148996/embed.html" frameborder="0" scrolling="vertical"></iframe></noscript>
Report inappropriate content
Is this content inappropriate?
Conference on the Future of Europe
Contact the EU
- Call us 00 800 6 7 8 9 10 11
- Use other telephone options
- Write to us via our contact form
- Meet us at a local EU office
Find an EU social media account
EU institution
Search for EU institutions
- European Parliament
- European Council
- Council of the European Union
- European Commission
- Court of Justice of the European Union (CJEU)
- European Central Bank (ECB)
- European Court of Auditors (ECA)
- European External Action Service (EEAS)
- European Economic and Social Committee (EESC)
- European Committee of the Regions (CoR)
- European Investment Bank (EIB)
- European Ombudsman
- European Data Protection Supervisor (EDPS)
- European Data Protection Board
- European Personnel Selection Office
- Publications Office of the European Union
- Agencies
0 comments
Loading comments ...
Loading comments ...