Event report

A kerekasztal-beszélgetés alatt négy fő kérdéskört jártak körbe a résztvevők. Egyrészt szó esett arról, hogy mi a különbség a Magyarország déli határáról, illetve a magyar-ukrán határról érkező személyek státusza között. Kováts András kiemelte, hogy míg a most Ukrajnából érkezők számára Magyarország az első biztonságos ország, addig a déli határon érkezők esetében ez az állítás nem áll fenn. Emellett míg a most, keletről érkezők mind etnikailag, mind kulturálisán közelebb állnak Európához, addig a déli határról érkezők egy teljesen más vallási, kulturális és etnikai környezetből lépnének át Európába. Marsai Viktor ehhez hozzátette, hogy érdemes megfigyelni a Magyarországra érkezők személyi összetételét egyaránt: míg délről jórészt fiatal férfiak, addig Ukrajnából főként nők és gyermekek érkeztek és érkeznek. Második témaként az érkezők integrációja került a fókuszba. A résztvevők a kérdést illetően kiemelték, hogy az Európai Unió rendkívül egységesen, és egy hangként lépett fel, az azonban kérdéses, hogy stratégiailag hosszútávon hogyan tudja majd kezelni a területére érkezőket. Emellett érdekes azt vizsgálni, hogy az orosz-ukrán háború, mint téma, meddig tudja majd uralni a nemzetközi közbeszédet, meddig lesz az „érdekes”. Kováts András hozzátette, hogy a befogadó társadalmak egy ilyen válsághelyzetben rövidtávon mindig nagyon pozitívan reagálnak, ám később ez teljesen átfordulhat. A magyar állam az elmúlt három hétben mutatott teljesítményét egyaránt értékelte a két szakértő. Marsai Viktor az állam számos tevékenységét ismerte el, mint az Ukrajnában élő harmadik országbeli állampolgárok repatriálásában való segítségnyújtás, vagy a központosított segélyfelajánlások. Kováts András ugyanakkor hozzátette, hogy a 2015-ös válság keretében kialakult új, az állam retorikája által létrehozott közbeszéd nagyban hátráltatta a szakmát és sok szakembert tántorított el a pályától, így a humán erőforráshiány a mostani válságra negatívan hathat, visszaüthet. Utolsó fontos témakörként a COVID-19 járvány hatásait járták körbe a szakértők. A statisztikák azt mutatják, hogy 2021 óta kezdek el újra emelkedni a számok a migrációt illetően, ezt egyrészt lehet magyarázni a járványhelyzet változásával, illetve azzal, hogy a járvány okozta gazdasági hatások most érik el a kibocsátó országok polgárait. A két szakértő egyetértett abban, hogy míg a migráció eddig elsősorban egy „keresletvezérelt” jelenség volt, vagyis nagyban függött a migráció attól, hogy a befogadó ország milyen politikát folytat, és mennyire megnyerő az az elvándorlók számára. Mára azonban ez egyre kevésbé jelenik meg, és egyes kibocsátó országokban már most jelen vannak olyan hálózatok, amik igyekeznek segíteni az embereknek abban, hogy hagyják el származási országaikat.