Event report

A gyógyszerhasználati adherencia növelésének fontossága A Magyar Gyógyszerészi Kamara október 22-én – az Európa jövője című uniós konferenciasorozat keretében – „A gyógyszeralkalmazási adherencia népegészségügyi jelentősége és fejlesztési lehetőségei Magyarországon” címmel online konferenciát tartott. A konferenciát Magyarország Kormányának támogatásával bonyolítottuk le és a konferenciasorozat részeként regisztráltuk. A konferencián elhangzott előadások:  Dr. Hankó Zoltán: Köszöntő és bevezető gondolatok a konferencia célkitűzéseihez  Szilágyiné dr. Gyermán Anna: „Egyáltalán hol van a patika?” A tudatos gyógyszerhasználat fejlesztésének lehetőségei a középiskolások korosztályában  Dr. Csupor Dezső Ph.D.: „De én azt olvastam az interneten, hogy…” Az online világ okozta leggyakoribb tévhitek az öngyógyítás területén, kiemelten az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatosan – mit tehet a gyógyszerész?  Dr. Somogyi Orsolya Ph.D.: „Ön tudna nekem ebben segíteni?” A gyógyszerészi kompetenciák kibővítésének problémái és lehetőségei hazai közforgalmú gyógyszertárakban a gyógyszerbiztonsági ellenőrzés területén  Dr. Bertalan Lóránt: „A felhőből szeretném kiváltani a szomszédom gyógyszereit.” Az e-Recept térnyerésének adherenciára gyakorolt hatása a jelenlegi hazai adatok és gyakorlati tapasztalatok alapján  Dr. Pilling János Ph.D.: „Nekem ebből elegem van!” Az adherencia tükrében: motiváció és ösztönzés a beteg és a gyógyszerész szemszögéből egyaránt  Dr. Antal István Ph.D. – Dr. Zelkó Romána Ph.D., D.Sc.: „Hogyan tartsuk a lépést?” Kihívások a jelen és a jövő gyógyszerészeinek képzésében, avagy milyen irányba halad a graduális és a posztgraduális oktatás átalakítása  Dr. Süle András Ph.D.: „Köszönöm Gyógyszerész Úr!” Gyógyszerészek a COVID-19 megbetegedés elleni vakcináció frontvonalában - avagy mi szükséges ahhoz, hogy közforgalmú gyógyszertárak is csatlakozzanak az oltási programokhoz hazánkban?  Kerekasztal beszélgetés az előadókkal és záró konzultáció a hallgatóság online feltett kérdéseinek megválaszolásával A neves előadók részvételével tartott rendezvényen a gyógyszerhasználati adherencia fejlesztésének kérdéskörét vettük górcső alá. A 300-nál is több regisztrált gyógyszerésszel tartott konferencián való részvételért a gyógyszerészeknek hat szabadon választható továbbképzési pont járt. Szinte egy orvosi szakterület sincs, ahol a betegek meggyógyításához, állapotuk stabilizálásához és egészségük megőrzéséhez ne lenne szükség gyógyszerek alkalmazására. A gyógyszerek használatával kapcsolatban fontosnak tartjuk kiemelni, hogy  a gyógyszerek (függetlenül attól, hogy vényköteles vagy vény nélkül beszerezhető gyógyszerekről van szó), élettani hatással rendelkeznek és funkcionális igényt elégítenek ki, így túlfogyasztásuk, alulfogyasztásuk és inadekvát alkalmazásuk egyaránt egészségkárosodást okozhat,  a beteg  nem ismeri eléggé a gyógyszer hatását, mellékhatását, kockázatait,  nem tudja megítélni az árának reális voltát,  nincs megfelelő információja a gyógyszer minőségéről és jóságáról,  vásárlói döntésében érzelmileg motivált, mivel a döntés az egészségét érinti, ezért  árérzékenysége is mérsékelt, továbbá  sok esetben mások (pl. orvos) döntését hajtja végre, így  „vásárlói” döntése korlátozott racionalitású döntés. A gyógyszerek nem megfelelő használata életminőség-romlással és az egészségben eltöltött évek számának csökkenésével jár. Továbbá nemzetgazdasági károk is keletkeznek, hiszen a gyógyszerre és az egészségügyi ellátórendszer működésére fordított források alacsony hatékonyságúak és az elkerülhető szövődmények kezelése többletforrást igényel. Emiatt kiemelkedően fontos cél a gyógyszerek adekvát használatának elősegítése. Számos tanulmány igazolja, hogy még az életvitelt jelentősen korlátozó krónikus betegségek esetén is a terápia megkezdését követően viszonylag gyorsan és jelentősen csökken a betegek együttműködése a gyógyszerhasználat és az életvitel vonatkozásában egyaránt. A Magyar Gyógyszerészi Kamara 2018-ban megalkotott programjában írja, hogy „A gyógyszerbiztonság növelése és a gyógyszertárak egészségügyi feladatainak jobb ellátása érdekében: (…) elkötelezettek vagyunk a gyógyszerészek és a betegek közötti személyes kapcsolat erősítésében, a betegek gyógyszerhasználattal és helyes életmódjával kapcsolatos adherencia növelésében. Ezért protokollokat dolgozunk ki különösen a helyes gyógyszerhasználat erősítésére, a terápiakövetésre és a gyógyszeralkalmazással kapcsolatos kockázatok csökkentésére, a gyógyszerek alkalmazásához szükséges eszközök helyes alkalmazására, az újonnan rendelt gyógyszerekhez kapcsolódó gyógyszerészi tájékoztatásra, a krónikus betegségekhez kapcsolódó helyes életmód gyógyszertári promóciójára…”. A konferencia megszervezését a kamara az adherencia-fejlesztő program szerves részének tekinti. A program tanulságai között kiemelendő, hogy a gyógyszerhasználati adherencia javításának egyik legfőbb letéteményese a lakossági (és intézményi) gyógyszerellátásban a gyógyszerész. Ahhoz viszont, hogy adherencia-fejlesztő tevékenysége társadalmi szinten is eredményes legyen, számos előfeltételt kell biztosítani. A konferencián is elhangzott, hogy indokolt  az adherencia-növelés módszereinek (általános gyógyszerészi módszertan) kidolgozása és a non-adherencia okainak feltárása,  a beteg-együttműködéshez szükséges tárgyi feltételek kialakítása,  a program orvosszakmai támogatása és harmonizálása,  az adherencia-fejlesztő programok népegészségügyi harmonizációja és egészségpolitikai támogatása.  az adherencia-programok feltételeinek biztosítása, így (1) a logisztikai, (2) informatikai, (3) finanszírozási feltételek, valamint a programban résztvevők felkészültségének (ismereteinek, képességeinek és attitüdjének) biztosítása,  a programban résztvevő gyógyszerészek és munkatársaik szakmai, egzisztenciális függetlenségének biztosítása és az etikai szempontok érvényesítése. Ezen általános szempontok mellett számos egyéb – fontos – megállapítás is elhangzott. 1. A tudatos gyógyszerhasználat fejlesztését már a középiskolások körében el kell kezdeni. Magyarországi vizsgálat igazolta, hogy a fiatalok 24%-a rendszeres gyógyszerszedő, több mint 57%-uk étrend-kiegészítőket is szedett, 21%-uk semmilyen körülmények között sem akar gyógyszertárba menni. Betegedukációs mintaelőadásokat kell összeállítani és egységes tematika szerint valamennyi középiskolában bemutatni. Ebbe a munkába akár gyógyszerészhallgatók is bevonhatók. 2. A gyógyszerészeknek kiemelkedő szerepe és felelőssége van a tévhitek elleni küzdelemben, ami a non-adherencia egyik melegágya. Különös kockázatot hordoz a social media. Ezért meg kell szervezni, hogy a gyógyszerekkel, gyógyszerhasználattal kapcsolatban hiteles információkat közlő oldalak legyenek. Ezek kialakításában és működtetésében a gyógyszerészek szervezetei és az egészségpolitika együttműködése indokolt. 3. A gyógyszerészek alapvető feladata a gyógyszerhasználati kockázatok csökkentése, ami egyben az adherencia növelését is eredményezheti. Ezt a tevékenységet leghatékonyabban a gyógyszerek expediálásához kapcsolódó valid tájékoztatás keretei között lehet biztosítani. Ennek módszertanát egységesíteni kell és a tevékenység intézményesítése elengedhetetlen. Ehhez komoly segítséget jelenthet a betegedukáció kiterjesztése és a hiteles információk átadása mellett a jelenlegi gyógyszerészi kompetenciák fejlesztése. 4. Az adherencia-kontrollt nagymértékben támogathatja az egységes egészségügyi elektronikus tér által tárolt információk célzott lehívhatósága (pl. a ki nem váltott receptekről, a gyógyszerkiváltások gyakoriságáról és egyes betegadatok – pl. laboreredmények – gyógyszerészek számára elérhetővé tétele), továbbá a gyógyszerészek adherenciával / non-adherenciával kapcsolatos adatfelviteli lehetőségének megteremtése. 5. A gyógyszerészi kommunikáció során fontos és bonyolult információkat kell átadni, így nem mindegy, hogy milyen hatékonysággal történik ez. A hatékonyság növelésének a lehetőségeit, eszközeit fel kell tárni és alkalmazni (pl. betegtájékoztató prospektusok, gyógyszeradagolással kapcsolatos kérdések). A kommunikáció hatékonyságát növelheti az eszközök használatának bemutatása is. Fontos az empátia, amire kommunikációs folyamatként is tekinthetünk. A kommunikáció során analógiák használatával csökkenthető a beteg félelme. A kommunikációnak egyénre szabottnak kell lennie és nem elég valid információt adni a betegeknek, hanem annak befogadását is elő kell tudni segíteni. 6. Az adherencia-fejlesztéssel kapcsolatos kihívásokhoz igazodni kell a graduális oktatásban, valamint a szakképzésben és a továbbképzés rendszerében is. A képzés középpontjában kell állnia az ember- és értékközpontúságnak. A kompetens szakemberek képzéséhez három dolog a fontos: tudás, készség, hozzáállás. Az oktatás gyakorlatorientáltságára is hangsúlyt kell fektetni, fontos a kiscsoportos jelleg és az integrált szemlélet. 7. A járvány ráirányította a figyelmet a gyógyszerészek nem klasszikus kompetenciáiban rejlő lehetőségekre is (pl. vakcináció). Ezek az adherencia-fejlesztés szempontjából is hasznosak lehetnek, hiszen a gyógyszerész és a gyógyszerhasználó beteg közötti bizalmi kapcsolatot erősíthetik. Ugyanakkor az új kompetenciák alkalmazásához szükséges edukációs, jogi, technikai és gazdasági szempontokat is figyelembe kell venni.