Event report

Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete által szervezett beszélgetés során Nagy Gábor bemutatta a Vasút Európai Éve kezdeményezést. Homolya Róbert a vasúti közlekedésre vonatkozó statisztikákat mutatotta be, hangsúlyozva, hogy ez a legfenntarthatóbb és legkevésbé kihasznált közlekedési mód. A vasút szerepének növelése mind a személy-, mind a teherszállításban jelentős mértékben hozzájárul a 2030 -as és 2050 -es célkitűzések eléréséhez. Ehhez azonban a vasútat versenyképesebbé kell tenni. Hangsúlyozta, hogy az emberek gondolkodásmódjának alakítása lesz az első lépés, csak ezt követően lehet konkrét intézkedéseket végrehajtani, mivel maga a piac nem teszi versenyképessé a vasutat. Vitézy Dávid részletezte a motorizációval és az urbanizációval járó változásokat, valamint azt, hogy a vasúti közlekedés aránya hogyan esett vissza az elmúlt évtizedekben. A környezettudatosság megjelenésével és a korlátozott kapacitások felismerésével a vasút ismét előtérbe kerül. Elmondta, hogy a beruházásoknak elsősorban a meglévő infrastruktúra kihasználására és korszerűsítésére kell összpontosítaniuk, hogy megfeleljenek a mai igényeknek. Beszélt arról is, hogy a vasúti pályák milyen jelentőséggel bírnak a budapesti tömegközlekedési rendszer szempontjából. Rámutatott, hogy a hiperloop rendszer Európában való elindítása jelenleg nem lehetséges. Nagy Gábor azzal érvelt, hogy a legtöbb fejlesztés nem hagyományos infrastrukturális fejlesztés, mivel a minőségre, a kényelemre és a megfizethetőségre kell összpontosítani. Megemlített néhány cselekvési tervet a vasutak versenyképességének javítására, például éjszakai vonatok indítását, a szállítás árképzésének, finanszírozásának és adózási rendszerének megváltoztatását. Szerinte a változásban a fiatalabb generációnak lehet a legnagyobb szerepe. A járvány drasztikusan csökkentette a vonattal utazók számát, de nem lehet teljesen leállítani a vasúti szolgáltatásokat, ami hatalmas veszteségeket okoz a szerte Európában működő vállalatoknak. A résztvevők megosztották a vasúti közlekedéssel kapcsolatos jövőképüket. A modernitás, a minőség javulása, a digitalizáció, a szemléletváltás és a fenntarthatóság került említésre. Az esemény során számos megjegyzés érkezett a kerekasztal-beszélgetésen részt vevő nézőktől. Többen megjegyezték, hogy a vonat még mindig túl drága a repülőhöz és a buszhoz képest és így nem tud versenyképes lenni. Egy másik résztvevő megjegyezte, hogy Budapesten belül más gond is van: nehéz a vasút mellett kampányolni, amíg rendszeresen előfordul, hogy az indokoltnak látszó idő többszöröséig zárva lehetnek vasúti átjárók. Ez minden napos gond, és nagy mértékben rontja a vasúti biztosító berendezések tiszteletét. Egy másik néző szerint az tartja vissza az embereket a vonatozástól, hogy míg a privát (közösségi) autókban és repülőn alapvető magatartási szabályokat be kell tartani, addig ez nem érvényes a vonatra. Ehhez szerinte szigorúbb törvényekre, büntetésekre és rendőri jelenlétre lenne szükség. Egy másik résztvevő szerint a vonat népszerűségének növeléséhez az átszállás nélküli éjszakai járatok fejlesztésére lenne szükség. Egy másik résztvevő megkérdezte, hogy lenne-e elvi lehetősége annak, hogy az EU nagyvárosait (fővárosait) egységes gyorsvasúti hálózatba kössük úgy belátható időn belül, hogy annak kiépítése és üzemeltetése ne az országok vasúttársaságaira háruljon, hanem összeurópai szinten valósuljon meg? Nagy Gábor azt válaszolta, hogy nem az a cél, hogy egy rendszer legyen, hanem a meglévők összehangolása és átjárhatóvá tétele. Egy másik résztvevőt a kedvezményesen utazók aránya érdekelte. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a kitűzött célok eléréséhez egységes európai lépésekre van szükség. A budapesti körvasút fejlesztése kapcsán Vitázy Dávid azt válaszolta, hogy a déli szakasz fejlesztése már megkezdődött; mind az utas-, mind a teherszállításra pozitív hatással van. A teljes felújítás 2027 -re fejeződik be. Homolya Róbert hozzátette, Budapesten belül a vasúti infrastruktúrát is javítani kell. Végül a slido kérdésre adott válaszokat összesítettük. A közönség prioritási sorrendje az utazási mód kiválasztásakor: 1. ár; 2. sebesség; 3. Kényelem