Event report

Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete által szervezett beszélgetés folyamán a résztvevők megerősítették, hogy bár az új európai bauhaus építészeti elveken alapul, a mozgalomban különböző területek gondolkodói is részt vesznek, és a hangsúly magára a folyamatra irányul. A járvány számos új kihívást hozott, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy közösen gondolkodjunk az európai városok jövőjéről. Fontos, hogy a polgárok is részt vegyenek ebben a folyamatban, így a változtatások valóban hasznosak lehetnek számukra. E tekintetben a változásnak elsősorban a meglévő erőforrásokra és a legjobb gyakorlatokra kell támaszkodnia. Dr. Bendzsel Miklós kifejtette, hogy a Bauhaus olyan irány, amely ötvözi az esztétikát, a praktikumot és a tömeggyártást. Szervezetével azon dolgoznak, hogy felhívják a közvélemény figyelmét a közösségépítés folyamatára, problémáira és kihívásaira. Szerinte a NEB kedvező mozgalom, mivel hangsúlyt fektet a polgárok elképzeléseire, igényeire és problémáira. A változás lényegét abban látja, hogy az az egyénekre és a kisközösségekre koncentrál. Matheidesz Réka bemutatta a tervezők előtt álló kihívásokat, mivel a fenntarthatóság a társadalmi problémák egyik aktuális témájává vált. A NEB mozgalommal a tervezők nagyobb befolyást kapnak jövőnk alakítására és tervezésére. Emiatt nagyon fontos, hogy újragondolják az alkotó folyamatokat és fenntarthatóbbá tegyék azt. Petrányi Barna kulturális szempontból mutatta be a kihívásokat, úgy véli, a hálózatépítés, a horizontális perspektíva bevezetése és a változásokról folytatott beszélgetések ugyanolyan fontosak, mint a megvalósítás. Azt is kifejtette, hogy a társadalmi változásoknak a művészetekből kell kiindulniuk, és a NEB kezdeményezés ezt alulról felfelé és felülről lefelé irányuló megközelítés kombinálásával támogatja. Hangsúlyozta, hogy a termékeket nem szabad befogadóvá tenni, de azokat befogadóvá kell tenni. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a három alapelvet, a fenntarthatóságot, az inkluzivitást és az esztétikát szorosan egymás mellett kell értelmezni, nem pedig egyenként. Az esemény résztvevői többek között a következő kérdésekről beszéltek: Problémás-e a Bauhaus név használata? Dávida Eszter azt válaszolta, hogy ez nem problémás, hiszen a kezdeményezés a múlt szellemiségével összhangban próbálja megteremteni a jövőt, ösztönözve a kreativitást. Dr. Bendzsel Miklós hozzátette, hogy az új kezdeményezés olyan hozzáállás, amely társadalmi változásokat hoz a művészetek és az építészet útján. Petrányi Barna azonban úgy véli, hogy a név kissé zavaros. Lesznek-e tényleges eredményei ennek a mozgalomnak, vagy csak ötletek megosztásáról van szó? Dávida Eszter azt válaszolta, hogy a jövőben a mai elképzelések alapján cselekszenek, de az első részben a polgárok projektjeinek és ötleteinek összegyűjtése a cél. Nem lenne hatékonyabb a kezdeményezés, ha a nemzeti kormányokat is bevonnák? A résztvevők egyetértettek abban, hogy jelenleg a polgárok igényeinek felmérése a cél, és a változás akaratának tőlük kell származnia, de később a kormányokat is bevonják. Az esemény során két slido kérdésre adtak választ a résztvevők: „Milyen kapcsolatban áll az új európai Bauhaus programmal?”: 60% - „Érdekel, de további információra van szükségem.”; 20% - ‘Most hallok róla először.’; 20% - ‘Hallottam róla, de nem értem.’; 0% - ‘Már tettem javaslatot.’ A jövő városai legfontosabb szempontjainak sorrendje az esemény résztvevői számára a következő: 1. A hagyományos építészeti értékeket vegyítsék a modern technológiával. 2. A hagyományos építészeti értékek megóvását részesítsék előnyben 3. A modern építészet eredményeit mutassák meg.