A stronger economy, social justice and jobs

Event report

Július 4-én, vasárnap névadónk halálának 10. évfordulója alkalmából Pannonhalmán tartottunk megemlékezést és konferenciát, melyen a Habsburg család tagjai mellett a határokon túli és a hazai kereszténydemokrácia, az egyházak, a tudományos élet, illetve az európai arisztokrácia képviselői voltak jelen. Az emlékmisét Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát, Várszegi Asztrik, volt főapát és a jelenlévő bencés szerzetesek celebrálták. A mise után a Habsburg család az altemplomban hajtott fejet az utolsó magyar trónörökös szívurnájánál. Az emlékmisét követő konferencia alapját az adta, hogy 10 éve az ábrahámi vallások – a keresztény, zsidó és muzulmán közösségek – képviselői az Osztrák-Magyar Monarchiában való együttélés okán együtt rótták le kegyeletüket Habsburg Ottó búcsúztatásakor. A történelmi viszontagságokra emlékezve előadóink számot vetettek kontinensünk és régiónk vallási közösségeinek jelenlegi helyzetével, illetve a jövőben rejlő kihívásokkal. Hortobágyi T. Cirill főapát képviselte az európai keresztény, Husein Kavazovic bosnyák főmufti a muzulmán, Darvas István főrabbi pedig a zsidó közösséget. Prőhle Gergely, a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója moderálta az eseményt és a konferencia célját párhuzamba helyezte névadónk gondolataival azzal kapcsolatban, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia tanulságait hogyan lehetséges átmenteni, újra gondolni napjaink Európájában. A volt trónörökös a Die Reichsidee ’A birodalmi eszme’ című könyvében erről úgy vélekedett, hogy az egyre anyagiasabb világban a fennmaradás érdekében szükséges az ábrahámi vallások együttműködésre törekvése, egymás meghallgatása. Ezt a tematikát járta körül mind Hortobágyi Cirill, pannonhalmi főapát, mind pedig Darvas István főrabbi, az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem főtitkára is. Cirill főapát a Napot helyezte előadása központjába, amikor arról beszélt, hogy a valóban látható eredmény, a sugárzás a felszín alatt zajló fizikai és kémiai folyamatok nélkül elképzelhetetlen. Ezt a metaforát a keresztény emberre vetítette úgy, hogy megélt hitünk, értékeink és erkölcsünk az a mélyben játszódó folyamat, amely hiteles képviselet, valódi sugárzás nélkül csupán ideológia marad. Darvas István főrabbi tovább vezetve ezt a gondolatot arra hívta fel a figyelmet, hogy keresztény közösségeink nem akkor tudnak életben maradni, ha mindenki igényét maradéktalanul kiszolgálják, hanem akkor, ha az elvárások a megfelelő igényszint fölött vannak, viszont a dialógus kulcsa a szeretetteli egyet nem értés kell, hogy legyen. Darvas főrabbi szerint ugyanis a szeretet és a szakértelem a két legfontosabb eleme a békés egymás mellett élésnek. Kifejtette, hogy a szeretetteli egyet nem értés ismérve az, ha az erősebb fél nem hangerővel bizonyítja igazát, hanem odafigyel a kisebbség véleményére is. Ez a valódi sokszínűség, amelyért Habsburg Ottó is kiállt európai államférfiként. Husein Kavazovic bosnyák főmufti is ezt emelte ki előadásában, amikor arról beszélt, hogy Habsburg Ottó milyen fontosnak tartotta a kapcsolatot az európai muszlim közösségekkel – több alkalommal járt Szarajevóban, mely város díszpolgárává is választották. A főmufti idézett az utolsó magyar trónörököst búcsúztató Schönberg bíboros beszédéből, amikor azt mondta, hogy a vallásközi párbeszéd minden hívő személyes felelőssége és ez nem képzelhető el a másik értékrendjének tiszteletben tartása nélkül. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is ezt emelte ki záróbeszédében. A kereszténydemokrata néppárt elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai kultúra fennmaradásához fontos a párbeszéd és egymás tisztelete.