Egészséges és aktív időskor támogatása Magyarországon a digitális transzformáció világában - Az idősek helyzetével foglalkozó kutatást készített a Civilút Alapítvány Odaadó Programja megbízásából a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. A felmérés alapján rendezte meg az alapítvány az Egészséges és aktív időskor támogatása Magyarországon a digitális transzformáció világában című online konferenciát. A várható életkor növekedésének és az egészségügyi ellátás fejlődésének eredményeképpen egyre több idős ember él velünk és szerepük egyre meghatározóbbá válik. Mindezen folyamatok felértékelik az idősellátásnak és maguknak az időseknek is a helyzetét mind az Európai Unióban, mind Magyarországon. Olyan innovatív, az időskort új szemlélettel megközelítő megoldásokra van szükség, amelyek a megváltozott igényekhez igazodva, a digitális technológia lehetőségét felhasználva segítik az idősek életét, és biztosítják a független életvitelhez szükséges gondoskodást, biztonságot. A Civilút Alapítvány Odaadó Programja által szervezett online konferencián a résztvevők – Gulyás Andrea, a Civilút Alapítvány kurátora, dr. Pillók Péter, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Társadalomtudományi Kutatócsoport igazgatója, Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnöke és Dr. Jászberényi József főiskolai tanár, gerontológiai kutató – azt mutatták be, hogyan változott és változik jelenleg is a szenior korosztály digitális transzformációja Magyarországon. A konferencia előadói – több, egymástól független kutatás alapján - egytértettek abban, hogy a szenior korosztály attitűdjei jelentős mértékben változtak az elmúlt évtizedben. A Magyarországon élő idős emberek harmada boldog, további 43 százalékuk inkább boldog. Ez derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. felméréséből, és a résztvevők hasonló eredményekről számoltak be más kutatások alapján is. Az is kiderült, hogy az idősebb korosztály „kiállta a próbát” a digitális felzárkózásban. Egyre több idős ember használja az internetet: az 55 évesnél idősebbek ötöde naponta több órát internetezik, további 27 százalékuk naponta használja az online felületet. Ez az arány jóval magasabb, mint az akár néhány évvel ezelőtti mérték: az internetpenetráció ebben a korosztályban is látványosan növekedett az elmúlt években Magyarországon. Csupán a megkérdezettek 39 százaléka nem internetezik soha. A szakértők rámutattak ugyanakkor arra is, hogy ez az arány a következő években tovább csökken, hiszen belép a szenior korosztályba az úgynevezett X-generáció, amelynek tagjai már napi rendszereséggel használják a digitális eszközöket. Erősödtek az intergenerációs kapcsolatok is, a nagyszülők szerepe felértékelődött az utóbbi években, amelynek egyik oka, hogy a munkaerőpiaci lehetőségek bővültek, az édesanyák visszatértek a munka világába, ami valóban indokolja, hogy a nagyszülők aktívabban bekapcsolódjanak az unokák ellátásába. A koronavírus-járvány is tovább erősítette a generációk közti kölcsönös segítségnyújtást, a családon belüli együttműködést. Nem pusztán a fiatalok segítettek az idősebbeknek, de a szenior korosztály is segítséget nyújtott a fiatalabbaknak. Elsősorban a családok, helyi mikroközösségek tudtak jobban helyt állni. A pandémia alatt a generációk közötti online kapcsolattartás növelte a biztonságérzetet.